Fotografie

Tlač

(ritmus + temperamentum)³ = Elsa Valle Ipolyságon

A távoli tájak hangulata mindíg valami ismeretlent ígér, talán ezért is vártunk sokat a kubai énekesnő Elsa Valle fellépésétől. Meg is kaptuk ezt Makovínyi Pál, a Sigillum Oppidi Saag és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének köszönhetően, melynek igazgatója Krasztev Péter meg is tisztelt minket jelenlétével.

Látva a nagy neveket a plakáton éreztük, nagyon muzikális lesz a csapat.

Winand Gábort már láttuk városunkban a Bosambo-val és Lipával is énekelni. Akkor tejjes képet alkothattunk róla. Természetes könnyedséggel játszadozik a hangjával. Most a fuvola és a szakszafon volt a hangszere. Most ezt az oldalát mutatta meg. Csak kissebb ízelítőt adott énektudásából, viszont mindíg kellően megtámogatta az énekesnőt. Nagyobb duetteket azért vártam. 

Babos Gyula - gitárművész, ahogy elsa Valle bemutatta a szakmát régóta művelő mesterek stílusában ösztönözte az amúgy is nyugtalan ritmus szekciót. De a hatás kölcsönös volt. Az élettel teli zenében Babos Gyula is olykor megfeletkezett a világról, és szerencsénkre kőzben gitározott. 

Barcza Horváth József talán a nagybőgőt kezeli otthonosabban, mégis a basszusgitár adott több lehetőséget megmutatkozni. Elsa Valle külön - külön is megmutatkozásra provokálta a zenészeket, és ez Barcza Horváth József esetében is felpörgetett basszusszólókat eredményezett.

Sramkó János dobolása az Elvin Jones -féle szerteágazó polyritmusokat kedvelő játékstílusra épült. Szinte nem volt két egyformán eljátszott taktus. Ha csak egyedül dobolt volna, akkor is lett volna bőven mit halgatnunk. De nem volt egyedül. Szabó Csaba - kongán egy olyan folyamatosan lüktető ritmuskoktélt kevert a zene alá, hogy mikor a dobosok beindultak, láb a helységben nem maradhatot nyugton. És persze a tökéletest még fokozni kell, ezért Chango Deli ütőhangszereken még jellegzetes latinamerikai fűszereket tett hozá.

Fekete Istvánnak játékában szép lágy részek voltak, de othonossan mozgott a kubai zenére jellemző egymást túlkiabálni akaró magamutogatásban is. Néha egy trombita nem is volt elég...

Rozsnyoi Péter a kora ellenére nagyon is otthonosan mozgott a könnyed hangvételű ám igényes és nagyon muzikális zenei világban. őt sem kellett sokat provokálni egy-két felturbózott szólóra.

A zenekar néhány instrumentális darabbal kedveskedett az ortodoxabb jazz rajongóinak. Duke Ellington Caravan -ja egy ilyen csemegének indult, de nem bírtak magukkal, ez is a végén latin ritmus őrületbe folyt. Olyan zenéseket láttunk eggyütt, akik képesek külön-külön is betölteni a teret, de így eggyütt ez még megsokszorozódott.

Elsa Valle énekesnőről annyit, hogy szinte hihetetlen, milyen jól tudta vezetni ezt a nagy zenészekből álló nyolcasfogatot (sőtt a közönséget is, akit a végén táncra perdített). Tele volt élettel, állandó mosoly ült az arcán. A természetes lazaság, ritmusérzék, vagányság és ami nagyon látszott, az emberek szeretete sugárzott belőle. No meg persze magas szintű énektudása, de ezt már ilyen zenészek társaságába természetesnek tartottuk. Az elején modta, hogy egy kicsit fázik. Remélhetőleg a résztvevők meleg fogadtatása felmelegítette.

A taps már nagyon megy az ipolysági közönségnek, az ének és tánc kategóriában még nem voltunk olyan lazák, de ha sok ilyen követendő példát látunk majd, megtanulunk mi is lazítani, élvezni a pillanatot, ÉLNI !

späť na začiatok

“ Born to Be Alive...“

Faraway countries always promise an exciting atmosphere of something unknown. This could be one of the reasons why we were expecting the Cuban singer Elsa Valles so much. We could see and hear her in Šahy thank to Mr. Makovínyi, Sigillum oppidi Saag Found and thank to support of Hungarian Cultural Institute in Slovakia. Well-known names on the leaflets predicted great music evoking the right atmosphere plenty of musicality. The audience have already heard Mr. Winand Gábor with music group Bosambo. We could admire his gentle, playful voice, one of the best in the middle Europe I think. At the last concert he was playing the saxophone and flute and only occasionally was singing shorts duets with Elsa Valle but was supporting her on background vocals all the time. Babos Gyula, who was introduced by Elsa as „the artist of the guitar“, was so charmed with this rhythmical world of music that he fell in deep thoughts for several times but continued playing. Elsa was asking all members of her group for exciting improvisation. She was always successful especially in case of Barcza Horváth József (bass). Sramkó János´s playing was rich (substantial) and exact. Szabó Csaba played intricate but periodic rhythms. Chango Deli „decorated“ this all with typical Cuban spicy percussion. Fekete István played the trumpet tenderly and fiercely as well. The young pianist Rozsnyói Péter let Elsa provoke him, too. Knowing the members of the band, we expected the performance would be about the band. We were wrong. In fact, Elsa was the leading personality. Her temperament overwhelmed everybody, including the audience. She sang very well, but we will remember her for giving us feeling of freedom and showing us the meaning of words "Born to Be Alive..."

späť na začiatok